Játékterek

Puzzlewood (magyarul „rejtélyerdő”) erdős terület a deani erdőben (Gloucestershire, Anglia). A mintegy 5,7 hektárnyi területen római vasbányák nyomát fedezték fel. Ma turistalátványosság. A környező ösvények olyan zavarbaejtően rendeződnek, hogy érzékcsalódást okozhatnak: az idelátogatók gyakran hat hidat számolnak meg a helyszínen, holott csak kettő van.

Úgy tartják, hogy Puzzlewood volt az egyik olyan hely, amelyről J. R. R. Tolkien Középföldét mintázta A Gyűrűk Ura című regénye megíráskor.

(Forrás, Forrás)

Az Indiai-óceánon  tengődő, négy sziget alkotta, aprócska szigetcsoport már 2000 éve lakott terület. A szigeten működő, 50 ezres Olduvai civilizáció elsődleges foglalkozását a halászat, állattenyésztés és földművelés teszi ki. A szintén Szokotrának nevezett, a szigetcsoport legnagyobb tagja legnagyobb különlegessége az, hogy 825 különös  növény, élőlény számára biztosít otthont. Emellett nem csak a szárazföldi élet, hanem az óceán élővilága is változatos, ugyanis a sziget közelében 253 zátony-építő korallfaj, 730 féle part menti hal, és 300 különböző rák, homár és garnélafaj népesíti be a sziget vízivilágát. Legnagyobb ereje mégis sárkányfái, vagy sárkány vére fáiban rejlik. A sárkányfa vagy sárkányvérfa nevét a sötétvörös gyantájáról kapta, vaskos ágain növekvő, örökzöld levelei akár 60 centiméter hosszúra is megnőnek.

(Forrás, Forrás)

A Limbó nem a Földön található, külön létsík, és roppant ősi. Elsősorban Szellemek lakják, de más létformák is feltűnnek rajta itt-ott. A Limbóra más szabályok vonatkoznak minden tekintetben, mint a Földre. Másképp működik a kémia, biológia, fizika, vagy inkább egyáltalán nem is működik.
A Limbóban tartózkodó szellemeknek van valamiféle anyagi testük, így képesek fizikai kontaktusba kerülni a környezetükkel. Ez a test azonban még sincs teljesen jelen. Előfordul, hogy két Szellem annak ellenére, hogy ez az anyagi testük tapintható, egyszerűen átsétál egymáson, bár jelentősen lelassulnak. A sétálás sem igazán megfelelő szó, mert noha a lábuk mozog a járást imitálva, igazából lebegnek. Ha kisétálnak egy szakadék szélén, nem zuhanni kezdenek, hanem leszállingóznak, mint egy tollpihe. Átgyalogolhatnak a gyér növényzeten, a furcsa állatvilágon, és a Limbóba látogató halandókon, természetfeletti lényeken is. Megfoghatnak tárgyakat, de nagyon komoly összpontosítás szükséges ehhez. Ruhát nem viselnek, a testük idomai igen elnagyoltak, és a nemi jellegek szinte teljesen eltűntek. A szemeik valamivel arányaiban nagyobbak, mint életükben volt, és más testarányaik is eltérhetnek, ha torz a saját testükről alkotott képük, emlékük.
Gondolkodásuk lassú, és eléggé korlátolt. Egymással nem kommunikálnak, de egyes éberebb teremtmények figyelmét felkeltheti egy-egy Földről érkezett idegen. Ilyenkor lehetnek csupán kíváncsiak, vagy ellenségesek is.

A Limbóban szinte egyáltalán nincsenek színek. Minden fehér, fekete, szürke, vagy esetleg valami barnás árnyaltot vesz fel. A növények és állatok is ilyen színekben "pompáznak" és minden növény kicsit olyan, mintha vég nélkül haldokolna. Az állatok torzak. Egyes kutatók azt állítják, hogy ezek az állatok mindenféle mágikus kísérletek eredményei, melyek során az állat meghalt, és ide került a lénye egy része. A levegő áporodott. A hőmérséklet szélsőségesen változó, de soha nincs szél. Kellemes illatokat soha nem érezni, bűzt néha igen.

Ha földlakó, vagy más létsík lakója (pl. Tündér) belép a Limbóba, akkor az ő teste is hasonlóvá válik az itt lakozó Szellemekéhez. A szerzett vagy hozott sebei nem gyógyulnak, de nem is romlik az állapotuk. Nincs szükségük ételre, vagy italra, de levegőre igen. Az átlépők kedélyállapota is tompul, nem éreznek nagyon sem örömöt, sem haragot. Úgy tudni, vannak itt olyanok, akik nem Szellemként kerültek ide, de túl sokáig voltak ideát, és annyira eltompultak, hogy már nem képesek visszatérni. Állatot nem érdemes áthozni a Limbóra, mert eltorzul, és vagy azonnal vagy a visszatéréskor megőrül, esetleg meg is hal.